Erasmus+ Nívódíj 2018

KÜLFÖLDI PEDAGÓGUSKÉPZÉSEKKEL AZ INTEGRÁLT OKTATÁSÉRT

Erasmus+ Nívódíj 2018

Egyre több sajátos nevelési igényű, speciális ellátást kívánó gyermek vesz részt a köznevelési intézmények oktató-nevelő folyamatában. Az iskolák diákjainak összetétele változatos, az inkluzív pedagógiai módszerek alkalmazásának egyik legfontosabb része pedig az intézményen belüli hatékony együttműködés, amelyre a pedagógusoknak is fel kell készülniük. Ezzel a témával foglalkoztak a Pécsi Mezőszél Utcai Általános Iskola nívódíjjal elismert Erasmus+ projektjében. A részletekről Jutasi Szilvia projektkoordinátort és Lombosi Nikolett szakmai koordinátort kérdeztük.

A projekt címe Gyorsabban, hatékonyabban, együttműködve! Mit jelent a cím a megvalósítás szempontjából?
Az együttműködés ránk nagyon jellemző. Különböző székhelyű iskolákkal is tudtunk, tudunk közösen dolgozni. Vannak kollégáink, akik a szabadidejük terhére is szívesen vesznek részt a projektfeladatokban, de az órarendünkbe is beillesztettünk egy fix időpontot, hogy a részvevőknek legyen lehetősége rendszeresen találkozni. Ez a fajta együttműködés elősegítette a hatékonyságot. A közös gondolkodással, az egyenletes munkamegosztással pedig lehetővé vált a projekt eredményes megvalósítása, a gyorsabb fejlődés.

Milyen mobilitásokban vettek részt az iskola pedagógusai?
A projekt első évében elsősorban nyelvi és módszertani kurzusokra mentünk, a második évben jó gyakorlatokat tekintettünk meg spanyol, finn, német és portugál iskolákban, valamint további, elsősorban IKT kurzusokon vettünk részt. Tanultunk például a kultúrák közötti kapcsolatokról, sztereotípiákról, előítéletekről, esélyegyenlőségről, abszolút szolmizációs módszerről, kooperatív módszerek alkalmazásáról a zeneoktatásban, illetve a robotikáról és az IKT eszközök tanórai alkalmazásáról.

Milyen tapasztalatokat szereztek a megvalósult mobilitásoknak köszönhetően?
Egyik legfontosabb célunk munkatársaink idegen nyelvi kompetenciájának fejlesztése, hogy kommunikálni tudjanak más országok pedagógusaival, és ezáltal olyan tudásra tegyenek szert, ami csak idegen nyelven érhető el. A megismert új gyakorlatok közé sorolható az SNI, illetve egyéb hátránnyal rendelkező tanulók integrálására és eredményes fejlesztésére irányuló hatékony módszerek elsajátítása. Szélesedett a pedagógiai látókörünk, tapasztaltuk a tolerancia, türelem, nyitottság lehetséges pozitív hatásait a sajátos nevelési igényű tanulók beilleszkedésének segítésében. Emellett követésre érdemes interdiszciplináris együttműködést láttunk tehetséggondozásra, a diákok kreativitásának fejlesztésére.

A megismert új módszereket miként tudják hasznosítani a tanórákon és az iskola életében?
Mind a kurzusok, mind a job shadowing látogatások tapasztalatait beépítjük saját pedagógiai gyakorlatunkba, a kialakult szakmai kapcsolatokat tovább folytatjuk. A megismert új módszereket hasznosítani tudjuk az idegen nyelvek tanításában, fókuszálva a kiejtés és a beszédtudás fejlesztésének hangsúlyozására, szemben a nyelvtani helyesség elsődlegességével. Az élménypedagógia; a helyzetgyakorlatok bevezetése az elfogadó viselkedés erősítésére; a zene és hangfájlok speciális használata a hátrányos helyzetű, problémákkal küzdő gyermekek sikerélményhez juttatásához; az e-tanulás a művészeti és rajz oktatásban; a motiváló erejű tanítást és tanulást segítő szoftverek használata a tanórákon, mind új megvilágításba helyezi a tanítás és a tanulás élményét is.

Mi volt a legemlékezetesebb az Ön számára ebben a projektben, mi a legnagyobb eredmény, amit elértek?
Legemlékezetesebbek talán a külföldön kialakult mély barátságok, kapcsolatok, mind szakmai, mind személyes síkon, amiket azóta is fenntartunk és ápolunk. A legnagyobb eredmény, hogy csapatként tudtunk dolgozni a projekten. Értékes volt, hogy támogató csoportunk nemcsak nyelvtanárokból, hanem tanító, reál, rajz, zene szakos kollégákból állt össze, és idősebb tanáraink is újra iskolapadba ültek, hogy nyelvet tanuljanak. A nyelvtanfolyamok után már többen bátra vágtak bele iskolalátogatásokba, módszertani kurzusokba. Képessé váltunk önállóan és folyamatosan megújítani tudásunkat. Megismertük a „szabad tanulás” lehetőségeit, amellyel fejlesztjük diákjaink felelősségvállalását a tanulmányaikért, és igyekszünk csökkenteni a korai iskolaelhagyás előfordulását. Fejlődött szociális érzékenységünk és interkulturális készségünk, amellyel elősegítjük az SNI, illetve hátránnyal induló tanulóink integrálását. A külföldi gyakorlatok megfigyelése során ötleteket kaptunk az integrálás lehetőségeinek bővítésére. Olyan tanulásszervezési formákat láthattunk, amelyek során a tanulók közösen, együttműködve, belső indíttatásból, jellemzően valamilyen gyakorlati természetű, a mindennapi élethez kapcsolódó problémára fókuszálva, közösen dolgoznak.

Hogyan osztották meg a tapasztalataikat a munkatársaikkal?
Fontosnak tartjuk a jó gyakorlatok bemutatását. Erre több lehetőségünk nyílt, többek között szakmai napokon, szakmai beszélgetések keretein belül. Beszámolóinkra az egyes mobilitásokat követően a teljes tantestületet meghívtuk, mindenki számára elérhető reggeli vagy délutáni időpontokban. A tanult módszereket óralátogatási lehetőséget is biztosítva mutattuk meg kollégáinknak, iskolai honlapunkon található beszámolóink pedig publikusak bárki számára.

Milyen hatással volt a projekt az intézményük életére?
A projekt az intézmény egészére hatással volt, megfigyelhető a tanítás hatékonyságának növekedése, a jó gyakorlatok beépülése az oktató-nevelő munkába, valamint a nemzetközi kapcsolatok bővülése. A médiában való megjelenésekkel erősödött az intézmény hírneve és vonzereje, bizonyítva az aktív, sokszínű, innovatív munkát. Büszkék vagyunk rá, hogy általános iskolaként diákjaink, tanáraink ilyen aktívak az Erasmus+ pályázatokban.

Milyen hosszú távú hatásai lehetnek a megvalósított mobilitásoknak?
Az eddigi pályázatok tapasztalataira támaszkodva, a múlt, a jelen, s erre építve a jövő partnerségi és mobilitási projektjei kapcsán fontosnak érezzük, hogy az új pályázataink az eddigiekkel együtt, azok pozitívumait felhasználva, egymást erősítve hasznosuljanak, s egységet alkossanak. Nem különálló pályázatokban szeretnénk gondolkodni, hanem úgy látjuk, hogy az eredmények fenntarthatósága érdekében szerencsés, ha a projektjeink között tudatos egymásra épülés van, mely az intézmény minőségfejlesztési céljait nagymértékben szolgálja.

Az interjút készítette: PRIBIL-KÖVESDY DÖNÍZ
Tempus Közalapítvány / Erasmus+ Programiroda 

A PROJEKT ÉRTÉKEI:

A projekt példát mutat abban, hogy céljaikat az intézmény valós szükségletei és fejlesztési igényei alapján, részletesen és tökéletesen strukturálva határozták meg. Példaértékű, hogy nem különálló pályázatokban gondolkodnak, hanem úgy látják, hogy az eredmények fenntarthatósága érdekében szerencsés, ha a projektek között tudatos egymásra épülés van, ez szolgálja leginkább az intézmény minőségfejlesztési céljait.

Forrás:
https://tka.hu/tudastar/9899/kulfoldi-pedagoguskepzesekkel-az-integralt-oktatasert---erasmus-nivodij-2018

 

Pécsi Mezőszél Utcai Általános Iskola